Ismét itt

Megint eltelt sok idő,amióta nem írtam. Folyamatosan dolgozunk, rohanunk a Lauráért, utána meg itthon a szokásos.
Laura azóta nem beteg, amióta nem jár bölcsibe. Pedig már vérvételen is voltam vele allergológián. Eddig annyit tudunk, hogy tejre, tojásra, és háziporra nem allergiás. Most 5 hét szünet van a bölcsiben elég nehéz megoldani, hogy melyik nap ki vigyázzon rá,de szerencsére a két nagymama mindig ráér. Jövő héten a párom, utána meg én leszek szabin. Együtt nem sikerül elmenni szabadságra, meg sajnos nyaralni sem.
Laura rengeteget fejlődött, egyedül öltözködik, fürdik, és hihetetlen akaratos, és ami még szuper, hogy sikerült hiszti nélkül leszoktatni a cumiról. Láttuk a Life network csatornán a szuperdadust, ahol úgy szoktatták le a gyerekeket a cumiról,hogy azt mondták nekik, hogy a cumitündér elviszi éjjel a cumit, amit beletesznek egy kis zsákba felteszik pl. a fa ágára, és reggel mikor belenéznek ajándék van helyette.Nálunk bevált, egyszer nem sírt, igaz közben kérdezgette, de soha nme sírt miatta.A lányok is jól vannak, az anyjuk a szokásos formáját hozza, nem részletezem, mert nem lenne időm leírni mindent.
Viszont a legfontosabb,amit történt velünk, hogy hétfőn voltunk Bécsben az Egészségügyi Minisztériumban, megkaptam a honosítást. Ez azt jelenti,hogy vállalhatok munkát egész Ausztriában. Kedden beszéltem egy volt főiskolai osztálytársammal, aki szintén kint dolgozik Ausztriában nem olyan rég óta, és említette, hogy van egy soproni cég, aki Ausztriába közvetít diplomás ápolókat.(Csendben megjegyzem, ott kint aki diplomás ápoló annak nem főiskolája van, hanem egy sima OKJ ápolói képzettsége)
Felhívtam ezt a céget, aznap el is mentünk Sopronba, és hétfőre lefixáltunk egy időpontot Unterpremstattenben lévő idősek otthonába, ahova diplomás ápolókat keresnek, bruttó 2100 Eurós fizetéssel. Nem kell sokat számolgatni, hogy az több mint 500.000 forint. Ja és júniusban és novemberben dupla fizetés van, kéthavonta jár a családi pótlék, aminek az összege úgy növekszik, ahogy a gyerek életkora nő. Egyetlen gond van, hogy 120 kilométerre van tőlünk, 3 napot kell dolgozni és 2 nap szabadnap jár. 2 lehetőségünk van:vagy ingázom, ami nem olcsó dolog, a benzin miatt, vagy kiköltözünk. Attól félek a legjobban, hogy a Laura hogyan fogja megszokni az új helyet, nem tud németül(bár mindenki azt mondja, hogy ne aggódjak, nagyon hamar megtanulja a nyelvet). A munkahely napi 3x étkezést ingyen biztosítja, van egy lakás aminek a havi díja 300 euró, de 70 négyzetméteres, és a család is ott lakhat.
Szóval itt tartunk, hétfő után többet tudok, remélem sikerül
Most megpróbálok elolvasni egy két blogot, mert a Laura alszik, de ha felébred utána megyünk a sógornőmékhez grillezni.