Beszoktatás.

Hát igen, ez egy elég kényes téma mindenkinek, anyának,gyereknek,gondozónőnek. A mi csoportunkban Katica csoport 16 gyerkőc fog járni. Úgy egyeztünk meg a gondozónőkkel szülői értekezleten,hogy ne egyszerre bömböljön 16 gyerek, az elején azok a gyerekek menjenek,akiknek az anyukájuk vagy már dolgozik,vagy nemsokára fog. Mivel én október 26-án kezdek, és azt mondták,hogy kell 2 hét a beszoktatásra, mi ezért kezdtünk október 1-én. Az első napot leírtam. Tegnap éjjel rengeteget sírt a Laura, és annyira keservesen,hogy meg se tudtam vígasztalni. Reggel szépen fél 7-kor kelt, elkezdte nézni a Grincset, és fél 8-kor felöltözve útra kászen voltunk a bölcsi felé. Nagyon örült,amikor beértünk, visongatott örömében, átöltöztünk, és amikor bementünk a terembe, egyszerre nem akarta elengedni a lábamat, kapaszkodott bele. Kellett pár perc, és már rajzoltunk is:-D A gondozónő Ani, rá is rajzolta a jelét, és eltettük első bölcsis rajzát. Aztán jött a reggeli, amiből persze nem evett, és nem is ivott teát sem. Megjegyzem, olyan minimális kenyeret adnak,hogy rossz nézni. Napi 400 forintért. Később kimentünk az udvarra játszani. Bár teljesen egyet értek azzal,hogy kell a friss levegő meg a mozgás a gyerekeknek, de elég hideg volt. Közben hívott a párom és az az ötlete támadt,mikor mondtam neki,hogy minden anyuka elment, hogy én is hagyjam ott egy kicsit a Laurát. Egy kicsit megijedtem, de gondoltam miért ne? Szóltam Aninak,hogy egy kicsit itt hagyom, mondta,hogy nyugodtan. Mondtam a Laurának,hogy anya elmegy, adtam neki sok puszit, és elmentem. Fél óra múlva rohantam is vissza, idegesen,hogy hogy viselte szegénykém. Ezt nem hiszitek el: NEM SÍRT!!!!
Mikor visszamentem még kint játszottak, és észre se vette,hogy ott vagyok. Nagyon meglepődtem. Arra számítottam,hogy sírni fog. Ehelyett, nem hogy nem sírt, nem is nagyon keresett. Amelőtt nem jártunk bölcsibe sokat beszélgettem anyukákkal, óvónőkkel, akik azt mondták,hogy ha nem sír a gyerek ha anyukája ott hagyja a bölcsiben,akkor ott nem stimmel valami a gyerek lelkivilágával(amivel nem feltétlenül értek egyet), és inkább először sírjon,mint később,meg ha most nem sír,akkor majd az oviban, vagy az iskolában lesznek problémák a viselkedésével. Először ezek a gondolatok futottak át az agyamon,hogy mi lesz,ha most nem sír, mit fognak gondolni a gondozónők, biztos nem jó a gyereknek otthon (micsoda hülyeségeken jár az eszem,ahelyett,hogy örülnék,hogy nem sírt a lányom).
Szóval mikor visszamentem, nemsokára bementünk,megjegyzem Laura keze tiszta hideg volt, pedig rendesen fel volt öltöztetve. Már majdnem 2 órája kint voltak az udvaron. Még játszottunk egy kicsit, aztán jött az ebéd. Leves nem volt,hanem krumplipüré, fasírozott. Ahogy elnéztem egyik gyerek sem egy nagy evő,kivéve az egyik kislányt,aki mindent amit elé tesznek simán megeszik:-D Látszik is rajta 15 kg. Aztán volt még egy kis kompót,abból persze nem evett. Utána fogmosás, és rohant vissza,hogy ő is aludni akar. Teljesen meglepődtem,de nem volt nálunk cumi, úgyhogy mentünk haza. Itthon semmi perc alatt elaludt.
Szóval ez volt a második napunk a bölcsiben