Lagziban

Amikor elkezdtem írni itt a blogot, megfogadtam,hogy rendszeresen írok majd. Úgy látszik, nem sikerül tartanom:-P Egyszerűen nincs időm,(vagy kedvem) hozzá.

Szóval szombaton lagziban voltunk. A barátnőm(és egyben munkatársam) ment férjhez. Szépen leszerveztünk mindent. Sógornőm jött a Lauráért, babakocsival elvitte. Mi elindultunk, igaz jóval korábban, mert mi vittük a menyasszony szüleit a vőlegény házához. Így fél 5-kor már ott voltunk, az esküvő meg 6 órakor kezdődött. Egy kávézó nem volt nyitva, így leültünk a Fő térre, egy padra, ahol majdnem megettek a szúnyogok. Azért csak eltelt az idő. A szertartás rövid volt a polgármesteri hivatalban, szerencsére,mert nagyon meleg volt, és levegőtlen. A menyasszony szép volt, a ruhája nagyon tetszett, és a haja is szuper jól megvolt csinálva. 2 koszorúskislány is volt. Utána átsétáltunk a templomba. Amikor kisétált a pár, kint egy hintó, és huszárok várták őket. Mielőtt elindultunk volna, jött a csokor eldobása. Engem elkezdtek nyaggatni,hogy álljak oda. Én szépen oldalra álltam, és vártam.hogy elrepüljön mellettem a csokor. Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget,mert anélkül is meglesz az esküvönk,hogy mikor azt nem tudom.:-D

Utána elindult a kocsisor, bár kicsit meglepődve vettük észre,hogy a menyasszonyi autón kívül csak a mi autónk volt fekdíszítve. Mivel a párt hintó vitte, előtte meg a huszárok mentek lovon, elég lassan haladtunk, és a 10 perces útból fél órás út lett. Közben persze elkezdett esni az eső. Mikor odaértünk a vendégek egyik fele sátorba lett ültetve( mi is közéjük tartozunk). Megmondom őszintén,hogy ilyen rosszul szervezett esküvőn még nem is voltunk. Az eső kiartóan szakadt, annyiban volt jó talán,hogy a szúnyogok nem csíptek, de a füstölő miatt a tányérok kormosak voltak. A pincérekről jobb,ha nem is beszélek. Fél 8-kor ültünk asztalhoz,és fél 10-kor hozták ki a levest, következő egy óra múlva meg a húst, ami nekem ízlett, de a páromnak szokás szerint semmi nem tetszett. A hangulat fergeteges volt, a munkatársaimmal ültünk egy asztalnál. Ami nagyon furcsa volt,hogy amíg ettünk a zenekar csöndben volt. Még CD-ről sem szólt semmi. Közben elrabolták a menyasszonyt. Volt gyertyafény keringő, majd a menyasszonytánc. Mi utána hazamentünk, én vezettem,mert a párom sörözött.:-P

Reggel fél9-kor ébredtem, hívtam a sógornőmet,hogy megyek a Lauráért, de épp akkor vitték át a mamához. Szegény nem volt problémamentes éjszakájuk, Laura felébredt éjjel 1-kor, és másfél óráig nem akart aludni. Mikor lementünk érte az anyósomékhoz, már nagyon fáradt volt. Megebédeltünk, és utána kidőlt 3 órára.

A másik amiatt nem írtunk, hogy mindennap délután, este, grilleztünk itt az udvarban. Aztán voltunk lakásavató bulin, amin nagyon jól éreztük magunkat, Laura úgy eljátszott a gyerekekkel, hogy csak akkor jött, ha szólt,hogy pisilnie kell. Fél 11-kor én mondtam, hogy menjünk,mert már én voltam kifáradtam:-P. Ja és még ostromnapok voltak itt Kőszegen, nagyon jó bulik voltak napközben, voltak portyázó törökök,akik a piacon dobálták egymást almával,körtével, tojással, Aznap este lett volna a várostrom,de elmosta az eső, mi meg bőrigáztunk:-P

Azt hiszem ennyi, megyek, mert még meg kell főznöm a spenótot:-D

Sok puszi mindenkinek, és igyekszünk végigolvasni minden kis barátunk naplóját.

Bölcsöde

Annyira megkönnybültem,mikor kedden megláttam a levelet,amit a bölcsitől küldtek,hogy felvették a Laurát:-D Másnap el is mentem a kórházba, a munkahelyemre,hogy akkor mennék vissza dolgozni. Mondanom sem kell, nagyon örülnek neki:-D

Eddig én 12 órában dolgoztam,most 4 órába visszavesznek az ambulanciára, de csak úgy kapom meg az eddigi fizetésemet,ha egy hónapban 1 hétvégét:szombat, vasárnap, reggel 6-tól este 6-ig dolgozom. Azt hiszem nem volt kérdéses,hogy ezt így vállalom,mert az asszisztensi bér, majdem fele a mostaninak, ráadásul ágy melletti pótlékot sem kapnék, és a helyem sem lenne biztos. Majd ellesznek apával otthon(amire nagyon kiváncsi leszek:-P)

Szóval mikor mindent megbeszéltünk,lementem a munkaügyre, utána a TB csoporthoz, ahol mondta a hölgy,hogy menjek el az Államkicstárba, meg kell igényelni a GYES-t, de kell az anyakönyvi kivonat is, ami persze nem volt nálam. Beugrottam az Államkincstárba az igénylőpapírért, a portás hozott is nekem egyet. Laurát anyuhoz letettem, majd irány Kőszeg, az anyakönyvi kivonatért. Utána vissza Szombathely, anyunál kitöltöttem a papírt, megint visszamentem az Államkincstárba, álltam másfél órát, mert persze mindenki aznap akarta elintézni az iskolához a családi pótlékos papírt, és csak egy ügyintéző dolgozott. Nagy nehez en sorra kerültem (fél 12 volt, és a parkolójegyem majdnem lejárt),akkor közölte velem az ügyintéző hölgy,hogy a kórház nem adott ki igazolást,hogy meddig fizeti a GYED-et, és nincs nálam a magánnyugdíj pénztár tagsági okiratom, teház feleslegesen álltam sorba. Azt hittem felrobbanok. Visszamentem a kórházba,ahol nem értették az egészet, múlt héten ilyen igazolást még nem kértek, de adtak egyet. De a magánynyugdíjas papírom persze Kőszegen volt. azért mehettem volna le, tehettem volna meg plusz 40 kilómétert. Mondtam a kórházban a munkaügyön,hogy ott úgy is megvan a tagsági okirat, fénymásolják már le, ne kelljen hazamennem érta. Mondja a hölgy persze mindjárt megkeresi. Jön vissza,hogy csak az előző pénztári papírom van meg. Na akkor kitaláltam,hogy elfaxolom aznap, anyu bemegy érte, és elviszi az Államkincstárba. Mire mindent elrendeztem,és el tudtam indulni, 3/4 1 volt, persze a Laura csak annyit aludt, amig hazaértünk azaz 20 percet. Az egész délutánt végigrohantam,főztem.Délután 5-kor sikerült először ennem is. Nembaj szoktatom magam a munkához:-P(ott sincs sose időm enni) Ráadásul a babakocsinkat kölcsönadtam a barátnőméknek nyaralásra, úgyhogy a szomszédból kölcsön kellett kérni az övükét,mert nem bírtam volna a Laurával annyit sétálni. ilyen kevés alvás után.

Szóval ilyen hercehura volt a szerdai napom. Tegnap itt voltak a lányok. A Vaninak a sebe nagyon csúnya, de már beszáradt, csak nagyon vastag. Odaadtuk a kenőcsöt, remélem az anyja kenni fogja.

Sok puszi mindenkinek

Nyaralás

Hát nem volt unalommentes a nyaralásunk. Szombat déletuán sikeresen összepakoltam a ruhákat. Nagyon ügyes voltam, 5-ünk ruhája belefért egy utazótáskába. A Suzuki csomagtartója rettenetesen kicsi, még babakocsit sem vittünk. Persze a Laura mintha érezte volna,hogy utazunk, egész éjjel nem aludt:-P(szó szerint). Reggel 5-kor keltünk, gyorsan felöltöztünk(biztonság kedvéért adtam rá pelenkát). Nagyon nyűgös volt a kisasszony. Fél óráig sírt, aztán megnyugodott, majd szépen elaludt. Simán aludt volna, de a Luca közben összehányta a kocsit:-((, és felébredt, de arra már Balatonon voltunk. Az volt a baj,hogy nagyon dimbes-dombos az út, és felkavarodott a gyomra.

Azért sikerült odaérnünk, én elkezdtem a kipakolni,majd kimosni a ruhát, meg az autót is kipucoltam.-P A hely már ismerős volt, 2 éve is itt nyaraltunk, ugyanezzel a családdal. Ez egy 2 szintes ikerház, a felső szinten az egyik szobában aludtam én a Laurával,a másik szobában a barátnőmék a két fiúkkal, lent a nappaliban meg a Gabi a lányokkal. Délre kész volt a leves, meg a rántott husi, de a Laura szörnyen álmos volt, 2-kor kidőlt, és 4 órát aludt. Közben jókat beszélgettünk, és mivel nem volt olyan jó idő,hogy kimenjünk a strandra, nem is bántuk. Este 6-kor felébredt a kisasszony, vacsoráztunk, és bementünk Balatonmáriafürdőre, ugyanis Nemzetek Fesztiválja volt. Volt ott minden, kellett is sok pénz:-P Laura nagyon jól bírta. Este 11-kor aludt el minden gyerek:-P

Másnap már jobb idő volt, de nem az igazi, a víz iszonyatosan hideg volt. Na innentől kezdődött a kálváriánk. A Vanit nyaralás előtt megcsípte egy bogár és ő elvakarta. Na mostanra elfertőződött. Felhívtuk az egyik orvos ismerősünket, akinek Fenyvesen van nyaralója, és szerencsénkre ott volt. Átmentünk hozzá, aki rögtön intézkedett,hogy Marcaliban a bőrgyógyászaton fogadjanak másnap minket. A Gabi ment el vele, én a Laurát nem akartam ott hagyni, ugyanis extra anyás lett. Szóval mire odaértek a bőrgyőgyászatra, addig a seb körül egy hatalmas hólyag lett, ami tele volt vízzel. Azt kibökte az orvos, lekezelte a sebet, bekötötte, és kapott antibiotikumot.Szegény Vani , nagyon hősiesen viselte. De ezek után jött a neheze. Minden nap 2x kellett lekezelni. Amikor leszedtük a kötést,felszakadt a seb, ami tiszta genny volt, és nagyon fájt neki. Utána jött a hyperolos öblítés, ami pezseg, és szétmarja a szövetet és a gyennyet. Hát én dolgoztam sebészeten, hozzászoktam,de őt nagyon sajnáltam. Olyan nagy lett a seb, mint egy gyerektenyér.és nagyon mély volt a seb. Mint egy felfekvés. Szegény nem napozhatott, fürödhetetett. Láza is volt, de az antibiotikum megfogta. Szerda este úgy döntöttünk,hogy éjszakára nem teszünk fel kötést, mert szebb volt a seb, és nem váladékozott.Így talán jobban gyógyul. Persze az anyja fel sem hívott minket,hogy mi van a gyerekkel. Mi hívtuk minden nap. Erre inkább nem mondok semmit.

Amúgy nagyon jól éreztük magunkat, a Gabi folyamatosan a Vani mellett volt, a Luca szerencsére elég önálló volt, szépen eljátszott a szomszéd gyerekekkel. A víz délelőttönként hideg volt, de délutánra azért melegedett, és persze a Laurát nem lehetett kiráncigálni, csak óriási hiszti árán. A fagyi evés nagyon ment, meg a palacsintaevés is:-D.Esténként grilleztünk, és a gyerekek jól bírták a késői fekvést:-P

Eredetileg úgy volt,hogy csütörtökön este jövünk haza, de péntek délelőtt lett belőle. Szomorúan hagytuk ott a nyaralót, és a Balatont, de megbeszélük,hogy jövőre is eljövünk.

Visszafele bementünk Szombathelyen a kórházba a bőrgyógyászatra a Vanival kontrollra. Egy aranyos fiatala doktornő megnézte a Vani sebét, mondta,hogy nem kell bekötni, írt fel egy hámosító kenőcsöt. Azért ma megyek a gyógyszertárba. Délután 5-ig itt voltak a lányok, gyorsan főztünk borsólevest, meg spagetitt, én közben kipakoltam, 3x ment a mosógép, és estére szépen megszáradt minden ruhánk.

Aztán szombton telefonált az Anita,hogy a Vani hátára jöttek hólyagok, mit csináljunk vele? Na irány Szombathely ügyelet, ahol sok mindent nem tudtak mondani, bőrgyógyászt persze nem hívtak. Most azt is kezelni kell.

A nyaralásról ennyit. Majd jövünk még